Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. március 19.
A kormánykoalíció egyik problémája az, hogy még nem fogadták el a kisebbségi törvényt, és ebben „fontos szerepe” van Traian Basescu államfőnek – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Basescu nyíltan kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénytervezettel. Korábban a demokrata miniszterek is felvállalták a kisebbségi törvény tervezetet. Most viszont már a PD sem támogatja a projektet. /Basescun múlik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. április 13.
Stratégiai, partnerségi megállapodást kötött április 12-én a magyar és a román parlament a gazdasági, kulturális kapcsolatok elmélyítése, s egyebek mellett a környezetvédelmi együttműködés érdekében. A dokumentumot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke írta alá Pécsett. A megállapodás szerint a házelnökök a jövőben rendszeresen találkoznak majd, a külügyi, az ember- jogi, a munkaügyi, a környezetvédelmi parlamenti bizottságok pedig intenzívebben működnek együtt. Szili Katalin beszámolt arról, hogy hasonló megállapodás már korábban is volt a magyar és a román parlament között, azt azonban Románia január elsejei európai uniós csatlakozásával célszerű volt „új pályára” állítani. Az Országgyűlés április 3-án hasonló partnerségi megállapodást kötött a horvát Száborral. Szili Katalin jelezte: a jövőben hasonló szerződés aláírását szeretnék az ukrán parlamenttel is. /Szorosabbá válhat a román-magyar viszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2007. május 11.
A május 19-i referendum után a tanügyi, jogi és emberjogi bizottságok jelentése nélkül tűzhetik napirendre a kisebbségek jogállásáról rendelkező törvényt a képviselőházban – jelentette ki Bogdan Olteanu, az alsóház liberális elnöke. A közel két éve megrekedt jogszabály sorsáról május 10-én egyeztettek a képviselőház állandó bizottságában. Az egyeztetést az RMDSZ kezdeményezte. Azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezzen politikai tárgyalásokat a pártok frakcióvezetőivel annak érdekében, hogy a törvényt támogassák az alakulatok. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton (PRM) kívül valamennyi alakulattal kész egyeztetni a kisebbségi törvényről. /Farcádi Botond: Ultimátum a bizottságoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 14.
Május 21-re kért eljárási javaslatokat Bogdan Olteanu képviselőházi elnök a kisebbségi törvénytervezet további sorsát illetően, a jogszabályt tárgyaló három házbizottság szavazóképes létszámhiány miatt ugyanis már hónapok óta tehetetlen. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kezdeményezésére a jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok elnökeinek részvételével vitatták meg a kisebbségi törvénytervezet helyzetét. „Ha az a döntés születik, hogy a törvénytervezetet napirendre tűzzük a képviselőházban, akkor minden politikai frakció elmondhatja, hogy nincs politikai akarat, és lássuk, ki vállalja fel ezt ország-világ előtt” – fogalmazott Márton Árpád. /Gujdár Gabriella: Népszavazás után plénumba kerülhet a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2007. május 15.
„Megdöbbentően ostobának” nevezte a képviselőház állandó bizottságának több tagja Laura Codruta Kövesit. Valeriu Zgonea, a képviselőház jegyzője azt követően nyilatkozta ezt, hogy a testület megvitatta a főügyész Bogdan Olteanu házelnöknek küldött válaszlevelét az ügyészek parlamenti meghallgatásával kapcsolatban. Levelében a főügyész elutasította Olteanu arra vonatkozó felkérését, hogy ügyészek jelenjenek meg a telefonlehallgatásokat vizsgáló parlamenti bizottságok előtt. Kövesi szerint az ügyészek tevékenységébe történő beavatkozásnak minősül, ha kötelezővé teszik számukra a megjelenést a szaktestületi meghallgatáson. Zgonea szerint a főügyész „megsértette a parlamentet” levelével, amelyet „mintha nem is jogász írt volna”. Hozzátette: a képviselőház elnöke állásfoglalást kér az ügyben a jogi bizottságtól, majd a Legfelsőbb Igazságügyi Tanácshoz (CSM) fordul a főügyész magatartása kapcsán. /Fall Sándor: Leostobázott főügyész. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2007. június 1.
A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2007. július 5.
Traian Basescu államfő kijelentette: követelni fogja a kormánytól, hogy jelölje meg, milyen forrásokból kívánja fedezni a nyugdíjemeléseket. A parlament által elfogadott módosított nyugdíjtörvény csak akkor lép érvénybe, ha Basescu is aláírja. Basescu azzal fenyegetőzött: referendumot ír ki, amennyiben szeptemberig nem fogadják el az egyéni választókerületekről szóló törvényt. Az államfő ezúttal sem kímélte az újságírókat, akiknek – magyarázta – felkopna az álluk, ha nem volnának politikusok. Véleménye szerint a „firkászok” 80 százaléka pletykából, spekulációkból él. Basescu szerint elmozdításának kiagyalói a liberális Bogdan Olteanu, a PSD-s Viorel Hrebenciuc és az RMDSZ-es Verestóy Attila, akiket a maffiózó politikai rendszer kulcsfiguráinak nevezett. Kijelentette: az olyan politikusokkal, mint például Viorel Hrebenciuc, semmilyen együttműködést nem tud elképzelni. /Basescu szerint a nyugdíjemelés fedezet nélküli ígérgetés lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. /Basescu: egy mindenki ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. augusztus 11.
Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke kijelentette: Traian Basescu javaslata a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról a magyar diákok számára ostobaság, hiszen 2003-tól ezt törvény szabályozza. A bírálatokra reagálva Traian Basescu Csíkszeredában leszögezte: románellenes az, aki nem érti meg a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásának előnyeit. /A házelnök is kommentál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2007. augusztus 13.
Alternatívát kell nyújtani a verespataki bányászoknak, hiszen ciánmentes bányászati technológiák is léteznek – fejtette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Olteanu Chilében találkozott egy ott élő, bányászati kutatásokat végző román tudóssal, aki azt állítja, a verespataki aranykitermelés ciántechnológia alkalmazása nélkül is lehetséges. /Bogdan Olteanu: Ciánmentes alternatívát! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2007. szeptember 13.
Hozzák nyilvánosságra a verespataki bányaterveket! – követelte Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke. A Rosia Montana Gold Corporation vállalat technikai dokumentációja és a kitermelési engedélyek titkosított információknak számítanak. /Olteanu Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2007. október 2.
Markó Béla szövetségi elnök és Winkler Gyula miniszter két különböző helyszínen – Kolozsváron és Temesváron – jelentette be: az RMDSZ két hét múlva, Marosvásárhelyen mutatja be a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó koncepcióját, amelyet közvitára kíván bocsátani. Markó kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint a fejlesztési régiók kialakításánál figyelembe kell venni az adott tájegységek valós nemzetiségi, kulturális, földrajzi és történelmi sajátosságait is. Markóék felvetésére elutasítóan reagált az RMDSZ koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt egyik markáns politikusa. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök, aki elveti az „etnikai alapú közigazgatási egységek” létrehozását. /Bartha Réka, Cseke Péter Tamás: Már bírálják a „régiós térképet”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2007. október 2.
Bogdan Olteanu képviselőházi elnök Marosvásárhelyen kijelentette: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztása nem szerepel a kormány törekvései között, s az RMDSZ hivatalos nyilatkozataiban sincs szó erről. A szétválasztás csak magánbeszélgetések szintjén van jelen. /Olteanu a BBTE-ről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2007. október 4.
Áttörést jelenthet a román politikában az az állásfoglalás, amelyben a Demokrata Párt tartományi parlament és kormány létrehozása mellett tör lándzsát. Ezt egyelőre nem kommentálta az RMDSZ sem. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) viszont közleményében lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. A demokraták a jelenlegi régiók megtartásával képzelik el azok hatáskörének kiterjesztését, az RMDSZ készülő javaslata pedig ezek határainak megváltoztatásáról szól. Az RMDSZ-nek a közvélemény előtt október 13-án, Marosvásárhelyen bemutatandó átszervezési javaslatának egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét a Kárpátokon kívüli területeken. A szakértői csoportban részt vevő Csutak István volt európai integrációs államtitkár tanulmánykötetében körvonalazta a régiós határokat. A régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ-kezdeményezést a koalíciós társ egyik vezető egyénisége, Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke bírálta elsőként. Az RMDSZ évek óta küzd a székelyföldi régió létrehozásáért. A liberálisok egyetértenek a történelmi régiók határainak figyelembevételével. /Románia Szövetségi Köztársaság? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2007. október 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2007. november 7.
November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2007. december 19.
Miközben egyenként dőlnek ki mellőle a miniszterei, Calin Popescu-Tariceanut miniszterelnököt a jelek szerint nem lehet elmozdítani. A frissen alakult Demokrata-Liberális Pártot kivéve megbuktatása nem érdeke ma sem senkinek, azonban a miniszterelnöknek most kell fizetnie a számlákat. Ezekben a napokban egymásnak adták a kilincset Tariceanu bizalmasa, Bogdan Olteanu házelnöki irodája előtt a szociáldemokraták megyei szervezeteinek elnökei, akik jussukat követelték megyéjüknek a jövő évi költségvetésből. Tariceanu párttársai is jelentkeznek. /Cseke Péter Tamás: Highlander II. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2008. február 11.
Románia ablakait beborító szennyléhez hasonlította a hazai politikai osztályt Traian Basescu államfő a közszolgálati tévének adott nyilatkozatában. Az államfő kijelentette: a homály, az áttekinthetetlenség egyik példája, hogy a kormányt Ion Iliescu vezeti, Viorel Hrebenciuc és Bogdan Olteanu révén. Szerinte Romániában csak akkor kerülnek helyükre a dolgok, ha megváltoztatják az alkotmányt, megtisztítják a politikumot. A politikusok azonnal elítélték az elnök állásfoglalását. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke szerint Basescu hangneme nem illik egy államfőhöz. Máté András RMDSZ-es képviselő szerint Basescunak nem szabad elfelejteni, hogy ő is része a politikai elitnek. /I. I. Cs. : Basescu ismét ostorozta a hazai politikai osztályt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2008. február 21.
Megegyezett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arról, hogy előre hozott választásokat rendeznek, egyszerre a helyhatósági választásokkal, a két alakulat célja a parlamenti többség megszerzése a következő ciklusban. A liberálisokat a pártelnök-kormányfő Calin Popescu-Tariceanu és Bogdan Olteanu házelnök, a szociáldemokratákat pedig Mircea Geoana pártelnök és Viorel Hrebenciuc képviselte. A forgatókönyv szerint a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amit a liberálisok is megszavaznak, így a kormány megbukik. /I. I. Cs. : PSD–PNL titkos paktum? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2008. február 25.
Élesen reagált a hét végén több román politikus Sógor Csaba kijelentéseire, miután az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 23-án Besztercén úgy vélekedett: Koszovó függetlenségének kikiáltása precedensértékű lesz a Székelyföld tekintetében, ha Románia a Moszkva felé mutató balkáni tengelyt választja. „Precedens jön létre, ha Románia a nyugati, európai tengelyről átvált egy balkáni tengelyre, amely nem ismeri el a kisebbségek jogait” – jelentette ki Sógor. Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint Sógor „homályos és abszurd” kijelentései nem alkalmazhatók Bukarest külpolitikájában. Párttársa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szerint Sógor fölöslegesen aggódik, mivel a románság ugyanazokat az európai célkitűzéseket követi, mint a magyarok. Zavarosnak, egyben veszélyesnek nevezte az RMDSZ-es politikus kijelentéseit Rares Niculescu, a Liberális-Demokrata Párt EP-képviselője. /Össztűz Sógor Csabára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. április 8.
Hargita, Kovászna és Bákó megyébe látogat a hét második felében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki találkozik román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. György Ervin Kovászna megyei prefektus közölte: nem hivatalos sepsiszentgyörgyi útja során Szili Katalin a Magyar Kulturális Intézet vendégeként megtekinti a Székely Nemzeti Múzeumot, a képtárat, valamint a Tamási Áron Színház egyik előadását. Szili Katalin a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) meghívására Nagypatakra, valamint Csík faluba látogat, és felkeresi a szervezet bákói irodáját is, ugyanakkor Csíkszeredában megtekinti a csángóföldi gyermekek kollégiumát, ahol jelenleg 58 moldvai diák kap szállást, étkezést az MCSMSZ oktatási programja keretében. /Rostás Szabolcs: Szili Katalin Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2008. április 10.
Április 9-én Marosvásárhelyre érkezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, első útja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre vezetett. „Tisztelettel tartozom Béres András és Gáspárik Attila rektor uraknak, amiért oly sokat tettek a kultúrák közti párbeszédért, a magyar kultúra megőrzéséért. Mivel április 9-én 62 éves a Színművészeti Egyetem, a magyar parlament küldöttsége köszönti az intézmény valamennyi mesterét, valamennyi hallgatóját” – mondta. Az elnök asszony vezette magyar parlamenti küldöttség meglátogatta a Színművészeti Egyetem Stúdió Színpadát, a zeneművészeti karnak otthont adó Pálfy-házat, valamint a Művelődési Palotát. Szili kifejtette, Olteanu házelnökkel való félévenkénti találkozója során a reformszerződésről, az uniós együttműködés témaköreiről folytat megbeszélést. /Lokodi Imre: Ismét Erdélyben Szili Katalin. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ A csángóföldi program a legfontosabb része Szili Katalin magyar házelnök hivatalos romániai látogatásának, amely április 9-én kezdődött, s amelynek keretében a politikus közös asztalhoz ül román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. Április 11-én két házelnök látogatást tesz Csángóföldön. Szili Katalin itt tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket ad ajándékba. E látogatás alkalmat ad arra, hogy találkozzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőivel. /Újra itt van Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2008. április 11.
Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2008. április 12.
Az embereknek joguk van saját identitásukat akár anyanyelvük alaposabb elsajátításával is megválasztani, a közszereplőknek pedig az a feladatuk, hogy támogassák őket e törekvésükben – mondta Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke április 11-én Bákóban a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott megbeszélése után. Szili Katalin hivatalos csángóföldi látogatása keretében tárgyalt román kollégájával, akivel a két parlament közötti együttműködés gyakorlati kérdéseit vitatták meg. Megállapodtak abban, hogy közösen tesznek lépéseket a Vatikánnál a csángóföldi magyar nyelvű misézés ügyének előmozdításában. Szili Katalin megköszönte Olteanunak, hogy támogatta Romániában a magyar nyelvű nyelvi oktatást, amely a kisebbségi identitás megőrzésének alapfeltétele. Olteanu a magyarországi románság nyelvtanulását biztosító jobb minőségű román tankönyveket tartott szükségesnek. /Olteanu: Az embereknek joguk van saját identitásukat megválasztani. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ A két házelnök kezdeményezték testvérkapcsolatok kiépítését magyarországi és Bákó megyei települések között. A két házelnök együtt látogatott a lészpedi iskolába, ahol hatvanöt csángó gyermek jár a heti három magyarórára, és meghallgatták a diákok magyar és román nyelvű zenés előadását. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program felelőse elmondta: ,,nagy jelentősége van annak, hogy ilyen magas rangú román és magyar közjogi méltóság látogatott el egy moldvai állami iskolába, ahol Bogdan Olteanu, a jelen lévő Bákó megyei főtanfelügyelő, a helyi polgármester és a népes küldöttség tagjai hallották a lészpedi gyermekeket magyarul énekelni, szembesülhettek azzal, hogy jól értekeznek a magyarországi delegáció tagjaival, nem lehet tehát ezentúl arra hivatkozni, hogy nincs szükség magyarórákra, mert úgysem értik ezt a nyelvet”. Nagypatakra, ahol februárban egy alakulóban lévő román civil szervezet akarta megakadályozni, hogy a délutáni magyarórákra engedjék a szülők gyermekeiket, illetve Csíkfaluba a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselői kísérték el Szili Katalint, aki mindkét település polgármesterének parlamenti ezüstérmet adott át köszönetképpen azért, amit a magyar identitású helybeliek önazonosságának megőrzése érdekében tesznek, és mindhárom településen DVD-lejátszót és tankönyveket, illetve meséskönyveket adományozott a magyar oktatási csoportoknak. /Fekete Réka: Le kell vetkőzni a régi görcsöket (Szili Katalin Csángóföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2008. április 14.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Bákóban Bogdan Olteanu képviselőházi házelnökkel találkozott, akivel közösen az anyanyelvű misézés érdekében petícióban fordulnak a Vatikánhoz. A bákói találkozó legfontosabb témája a csángóföldi magyar oktatás volt, de a házelnökök abban is megegyeztek, ha a csángómagyar közösség részéről megfogalmazódik az igény, az anyanyelvű misézés érdekében közös petícióban fordulnak a Vatikánhoz. „Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a kisebbségi jogok helyi érvényesülése akadályainak elhárításában, és köszönöm az elnök úrnak, hogy támogatja a kisebbségi identitás megőrzéséhez szükséges nyelvi oktatást „ – mondta Szili Katalin. A házelnökök Lészpedre látogattak, ahol a csángó gyermekek román és magyar nyelvű műsorral várták a vendégeket. A helyi magyar oktató elmondása szerint Lészped volt az utolsó település Csángóföldön, ahol 1950-ben megszüntették a magyar oktatást. A magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetséget (MCSMSZ) – jelentette Szili Katalin. Szili Katalin elmondta: a látogatás „diplomáciai premier” is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció. /Román nyitás csángóéknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ „Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozás volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iasi-i püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt” – idézte fel Hegyeli. /Székely Zita: Házelnökök összefogása a magyar misézésért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 16.
A román képviselők úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgősségi rendelet kiadásával. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis támogatja a törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezők szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt. /Függőben a „ciánügy”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2008. május 30.
Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke szerint túl sok egyetem működik Romániában. Azt reméli, a jelenleg működő felsőoktatási intézmények egy része hamarosan eltűnik. /Nagy B. István: Olteanu: túl sok az egyetem Romániában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2008. június 28.
Basescu államfő rendkívüli ülésszakot sürgetett Bogdan Olteanuhoz, a képviselőház liberális, illetve Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus szociáldemokrata elnökéhez címzett levelében. A két korrupciógyanús ügy megvitatása mellett az államfő a számvevőszék működését szabályozó törvény újratárgyalását is javasolta. Bukaresti megfigyelők úgy vélik, hogy nyíltan ugyan nem, de valójában valamennyi párt ellenzi a büntetőjogi vizsgálat elindítására vonatkozó ügyészi kérelem jóváhagyását. Olteanu úgy nyilatkozott, hogy Basescu nem kérheti rendkívüli ülésszak összehívását, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján az államfő nem avatkozhat bele a parlament napirendi kérdéseibe. Az ügyészek szerint Nastase kormányfői mandátuma idején az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 800 ezer euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa őt tisztségében. Mitrea aktája is ennek a szakhatóságnak a vezetőjével áll összefüggésben. Mitrea bejelentette: azt szeretné, hogy minél hamarabb kerüljön a bíróság elé. /Basescu rendkívüli ülésszakot sürget. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2008. szeptember 10.
Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./
2008. október 2.
A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./
